Szeretjük a hagyományos ételeinket, hiszen a magyar nemzet imádja a hasát, bővelkedik a sajátos - sóban, paprikában és zsírban gazdag - ízekben. Na de azt is hozzá kell tennünk, hogy nagyszüleink alapjában véve nem a tükörnek, selfieknek és a testmozgásnak éltek. Jómunkás generációhoz tartoztak, ahol a fiatal kortól földeken végzett kemény fizikai munka eleget tett a heti 5 edzésnek.
Ha ezentúl a nagyi egész nyáron azzal jön, 
hogy "egyél nekem rendesen, kis unokám", ne legyünk kiakadva - ő nem ebben a rohanó világban nőtt fel. Ő nem ugrik be a gyorsétterembe egy hamburgerre, viszont megfőzi a kedvenc csirkepaprikásodat házi nokedlivel, nyaaaamiii... Na de, természetesen nem kell örökre búcsút intenünk a nagymama főztjének, csupán mértékkel fogyasszuk őket!
Ha fontos számunkra, hogy testünk belső működése sok évig gond nélkül hajtson bennünket, hát előnyben kell részesítenünk a kevésbé zsíros ételek fogyasztását. Időnként belefér egy bográcsban készült gulyás a családdal vagy egy hangulatos kerti sütögetés a barátokkal - ne érezd, hogy tilos! Ám ez nem azt jelenti, hogy minden hétvégén elfogadható. Így tehát az egészséges úton első számú megoldásnak bizonyul az olíva olaj használata mind a főzés, mind pedig a sütés alkalmával. A keveset mozgók, illetve ülőfoglalkozást végzők számára ez kiemelten fontos, mivel izmaik eloszlása megváltozik, s a nehezebb testsúly kritikus terhelést jelent a gerincre (erről bővebben itt olvashattok: Mozgásszervi betegségek) 
A zsiradék nélküli elékszítési módok egészen finom fogásokkal kecsegtetnek.
A zsiradékban sütéssel szemben jobb megoldás a gőzölés, párolás, a fóliában, teflonedényben vagy egy fedett cserépedényben készítés.
Fájó pont, hiszen számos magyaros recept megkívánja a rántást, mégis mellőzzük, ha egy mód van rá, helyette kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás. A keményítőt kinyerhetjük a burgonyából is, ami kiválóan beleillik pl. egy zöldségkrémlevesbe és a sűrítő hatása egészségesebb, mint a lisztes olajos rántás.
Manapság egyre többször halljuk, hogy a só egészségtelen. Nos, ez így nem teljesen igaz. Persze a mennyiség nem mindegy.
A só szabályozza a szervezetünk folyadékháztartását, így tehát bizony hogy szükségünk van rá!
Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni, s erre már gyermekeinknél is fontos odafigyelni. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére pedig sokféle fűszert használhatunk.
A miheztartás végett egy felnőtt ajánlott napi sóbevitele 5 gramm, azaz nagyjából 1 teáskanálnyi mennyiség. Ebben benne van az összes étkezés, a félkész és kész termékek sótartalma, illetve a külön (utólagos) sózás is.
Az egészséges étkezés mellett pedig sose felejts el mozogni!
Ne keresd a kifogásokat, alibiket! A saját károdra teszed. Döntsd el, mennyire fontosak az évek, mennyire éri ez meg Neked? Ha megvan a válasz, az irányt is tudni fogod - akár le, akár fel.
Az én tippem, hogy próbálj meg az olvasottakból minél többet belecsempészni a hétköznapjaidba, alakítsd úgy, hogy EGYÜTT tudj élni az egészség gondolatával és ne kényszernek érezd - máskülönben hazugság az egész és akkor megette a fene. Szerintem nem nehéz ;)
Adok pár ötletet most is, hogy lásd, nem olyan bonyolult:
Szendvics mellé sózás helyett bazsalikommal enyhén megszórt paradicsom: IGEN
Hidegen sajtolt (extra szűz) növényi olaj használata a konyhában: IGEN
Nem sózott, nem olajban pörkölt olajos magvak (például mandula, dió, lenmag) beiktatása a heti menübe: IGEN
Krémleves megfőtt, lepürésített zöldségből, rántást/habarás nélkül: IGEN
Hajrá! ;)
